Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-30 | 31-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Thoroczkay Sándor

2006. január 31.

Február 5–én Szatmárnémetiben, a Németi református templomban a Don-kanyarban elesett hősökről és a túlélő áldozatokról emlékeznek meg. Thoroczkay Sándor, a Szent István kör elnökének előadásában történelmi visszapillantást hallgathatnak meg a jelenlévők Életüket adták a hazáért címmel. Az előadás után következik a Wesselényi Kata Nőszövetség műsora, és végül sor kerül a Don–kanyarban elesett hősök emlékművének megkoszorúzására. /Karikás Enikő: Emlékműsor a Németi templomban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 31./

2006. február 10.

A tavaly elhunyt Wielland Ferencre emlékeztek városában, Szatmárnémetiben. Egész nap fáradhatatlanul járta a várost ócska kerékpárján. A Máltai Segélyszolgálat nevében, a gondjaikra bízott négy szegény családdal és e családok összesen 23 gyermekével foglalkozott. A karitatív tevékenységet önzetlenül, szerényen végezte. Wielland Ferenc tavaly augusztus 13-án hunyt el, szülőfalujában, Nagymajtényban temették el, augusztus 17-én. Február 9-én Szatmárnémetiben a Máltai Segélyszolgálat házának egyik termében Thoroczkay Sándor és Pallai Kristóf leleplezték Wielland Ferencr Tarczi István által készített portréját. Jelen voltak az Antall József Baráti Társaság tagjai is. /Farkas Orsolya: Wielland Ferencre emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 10./

2006. augusztus 28.

Sándorhomokon focipályát készítettek, augusztus 27-én volt a pályaavató ünnepség. Thoroczkay Sándor irányítótanár ötlete nyomán valósult meg a sándorhomoki futballpálya. Reménykednek abban, hogy lesz helyi csapat is. 2000–ben megalakult a Sándorhomoki Faluegyesület. /Fodor István: Az egész faluközösség ünnepe volt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

2006. szeptember 5.

Irodalom és hagyományőrzés címmel több napos irodalmi tábor nyílt szeptember 4-én Szatmárnémetiben, a Liter Art Egyesület, a tanfelügyelőség és több civil szervezet rendezésében. Többek között Láng Gusztáv, Cs. Gyimesi Éva, Kereskényi Sándor, Kónya László, Csirák Csaba, Stier Gyula, Thoroczkay Sándor tart előadást a jobbára magyar szakos tanárokból álló táborozóknak. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, főszervező elmondta: a találkozó elsődleges célja, választ keresni azokra a kihívásokra, amelyek a globalizációval az erdélyi magyarok számára is jelentkeznek. Ez a válasz az anyanyelvi oktatás, ezen belül a magyar nyelv és irodalom tanítási színvonalának emelése, a hagyományőrzés és a közösségi szellem erősítése. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karának igazgatója Fényi István /1919-1994/ nagykárolyi költő, munkásságán át bizonyította, hogy a regionális értékek is szerves részei az európai értékrendnek. Szilágyi Éva magyar irodalom tanár, a szatmári Református Gimnázium igazgatója az írástudók, a tanárok felelősségét hangsúlyozta a globalizáció negatív hatásainak kivédésében. „Tanáraink feladata, jobban mint eddig, az identitástudat erősítése.” – hangsúlyozta. /Sike Lajos: EU és az irodalmi félelmek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2006. szeptember 7.

A magyar szakos tanárok részére szervezett irodalmi tábor keretében szeptember 6-án Szatmárnémetiben, a Tanügyiek Házában három előadás volt. Csirák Csaba az Otthonom Szatmár megye című sorozat köteteit mutatta be, szám szerint 26-ot. Thoroczkay Sándor a helytörténeti hagyományokról, Kereskényi Sándor az irodalomtörténeti kutatásról beszélt. A megbeszélések után a tábor résztvevői ellátogattak a Hám János Iskolaközpontba, a Szatmár Megyei Múzeumba és a Szatmár Megyei Könyvtárba. /(karikás): Az irodalmi tábor harmadik napja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

2007. január 8.

Január 6-án Szatmárnémetiben, a Bethlen Gábor téri Szamos-negyedi református templomban történelmi előadásokkal emlékeztek a nikolsburgi béke 385. évfordulójára, illetve magára Bethlen Gábor fejedelemre. Thoroczkay Sándor történész a harmincéves háborúról és annak következményeiről tartott előadást. Bethlen Gábor életútját Kónya László mutatta be, majd Bogya Kiss Ferenc lelkész az erdélyi fejedelemről, mint a hit védelmezőjéről beszélt. Az ünnepi rendezvény során szóba került az is, hogy miután a városi tanácsnál néhány éve sikerült kiharcolni, hogy a teret, ahol a templom található, Bethlen Gábor térnek nevezzék el, szobrot kellene állítani az 1613. és 1629. között uralkodó erdélyi fejedelemnek. A szobor gipszváltozata Erdei István szobrászművész alkotása, s az alkotás bronzba öntéséhez már csak néhány támogató adományára lenne szükség. Szóba került, hogy Szatmárnémetiben Bethlen Gábor Alapítványt és Bethlen Gábor Társaságot kellene alapítani. Előbbinek a rossz anyagi körülmények között élők megsegítése lesz a feladata, míg utóbbi szervezet a magyar nyelvű oktatás és műveltség védelmét vállalná fel. /Cz. L.: Történelmi előadásokkal emlékeztek a nikolsburgi békére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

2007. november 1.

Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2008. augusztus 18.

Krakkó Rudolf, a HÍD Egyesület /Szatmárnémeti/ elnöke elmondta, a rendezvénynek azért adott éppen Lázári helyet, mert a Turul-szobor méltó helye az István királyra való emlékezésnek. A HÍD Egyesület 2003-ban alakult, fő célkitűzése a magyar nemzettudat erősítése, kulturális rendezvények szervezése, az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Az egyesület csereüdültetési programot bonyolított le, részt vett egy Kárpát-medencei pályázat lebonyolításában, és ez a szervezet volt a fő szervezője a „Wass Albert-turnénak”. Emellett a „Tövisháti Hétvége”, Raffay Ernő „Trianon-körútja” is a nevükhöz fűződik. A templomokból kijövő lázáriak a kálmándi fúvószenekar vezetésével vonultak fel a központban a Turul-szoborhoz, a Szent István-ünnepség helyszínéhez. Az emlékmű előtt Krakkó Rudolf üdvözölte a megjelenteket. A történelmi egyházak helyi vezetői mondtak imát, néhány ide illő gondolatot. Kupán Erzsébet Veress Péter „Ha nem lehettél szálfa” és Papvári Elemérné „Hitvallás” című költeményét szavalta el, a nagypeleskei Ugocsán László az „Ott, ahol zúg az a négy folyó” című dalt énekelte el. Dr. Raffay Ernő, a Trianon Társaság elnöke előadásában kijelentette: nem véletlen, hogy itt, a számukra határon túlinak számító Lázáriban állítottak hét éve Turul-szobrot, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy „hamarabb lehet ilyet készíteni Szatmárnémetiben vagy Kolozsváron, mint Budapesten”. Akkor, amikor a magyarság ősi jelképeinek számító turult és az Árpád-sávos zászlót üldözik, tiltják, a magyar honvédség, a magyar állam címerében is ezek lelhetőek fel – nem mernek lemondani ezekről. Raffay szerint óriási hiba, hogy az Európai Unió a mai napig nem akarja belefoglalni alkotmányába a keresztény értékeket, az agresszív egyházellenesség a mai napig tart. Budapest ma a gyűlölet fővárosa – mondta a történész, hozzátéve, az áttörés, a változás nem várat sokat magára. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke beszéde után megkoszorúzták a Turul-emlékművet. /Fodor István: Szent István és a Turul előtt tisztelegtek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./

2008. augusztus 29.

Augusztus 28-án Vetésen Török József főszervező bejelentette: megalakul a Vetési Albert Kultúrkör. A falu méltatlanul feledésbe merült személyiségéről, Vetési Albertről, illetve a „vetési pátensről” is megemlékeztek. Török József emlékünnepséget szervezett a „vetési pátens” 305. évfordulója alkalmából. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tartott előadást a Vetési családról, annak leghíresebb képviselőjéről, a Mátyás király diplomatájaként ismert, de méltatlanul elfelejtett Vetési Albertről, valamint a „vetési pátensről”, amely kimondta, hogy a fegyvert fogó jobbágyok felmentést kapjanak a közteherviselés alól. A rendezvény Török József megzenésített verseinek az eléneklésével ért véget. /A vetési pátensre emlékeztek tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 29./

2008. december 12.

December 13-án a szatmárnémeti Ady Endre Baráti Társaság ünnepséget szervez Szatmárnémetiben Bem József és Teleki Sándor találkozásának 160. évfordulója alkalmából. A Kossuth-kertben a szentjobbi lovashuszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség küldöttei felvonulnak. A rendezvény az ifjúsági táborban folytatódik a magyar nemzet megújulásáért mondott imával. Ezt követően történelmi konferenciát, majd „Fel a szívekkel” mottó alatt huszárnótákkal tűzdelt irodalmi műsort tartanak. Az irodalmi előadások után kézművessátor nyílik. A Bem-évforduló alkalmából a Szamoskrassói Református Egyházközség, a Szatmárnémeti Szent István Kör és a Nagykolcsi Polgármesteri Hivatal ünnepi istentisztelettel és koszorúzással egybekötött megemlékezést tart december 14-én, vasárnap Szamoskrassón. A református istentisztelet után „Mi ne győznénk? Hisz Bem a vezérünk” mottóval ünnepi beszédek hangzanak el. Erdei Dolóczki István parlamenti képviselő felszólalása után Thoroczkay Sándor történész, a Szatmárnémeti Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tart előadást A szebeni csata hőse – Gróf Mikes Kelemen szabadságharcos tevékenysége címmel. Ezután a Darvay-kúriánál folytatódik az ünnepség, ahol megkoszorúzzák a Bem-emléktáblát. /Szombaton és vasárnap Bem-megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 12./

2008. december 15.

A szatmárnémeti Ady Endre Baráti Társaság december 13-án eredeti módon idézte meg nagyjaink emlékét: huszárfelvonulással, huszárnótákkal és –ételekkel, valamint ősi magyar muzsikával fűszerezték a Teleki Sándor és Bem apó találkozásának 160. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségüket. A szatmárnémeti Kossuth-kertben a résztvevők – a szentjobbi lovas huszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség felvonulását követve – vonultak át az ifjúsági táborba. A rendezvénysorozat egy, a magyar nemzet megújulásáért közösen mondott imával folytatódott, ezt követően történelmi konferenciát tartottak, melyen „Teleki Sándor, a szabadságharcos” címmel Csetri Elek kolozsvári történész méltatta a szatmári gróf szerepvállalását az 1848-49-es eseményekben. Thoroczkay Sándor történész Bem József erdélyi hadjáratait vázolta fel előadásában, Kónya László történész pedig a szatmáriak szabadságharcos szerepvállalásáról beszélt. A történelmi tanácskozást irodalmi műsor követte. /Babos Krisztina: A két hősre, Telekire és Bemre emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

2008. december 15.

A Bem-emlékünnepségek keretében december 14-én megrendezték a hagyományos szamoskrassói megemlékezést, ezenkívül koszorút helyeztek el a szamoskóródi Petőfi- és a nagykolcsi Oroszhegyi Józsa-emléktáblánál is. Kónya László, a megyei helyettes főtanfelügyelő elmondta: jövőre ismét kiadják a „Szatmáriak a szabadságharcban” című könyvet. Szamoskrassóban Sipos László helyi lelkész hirdetett igét, majd üdvözölte a megjelenteket, köztük Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselőket, Kónya László helyettes főtanfelügyelőt, Thoroczkay Sándort, a szatmárnémeti Szent István Kör tiszteletbeli elnökét és Károlyi Kálmánt, a Szamoskóróddal testvértelepülési kapcsolatban álló Tiszakóród polgármesterét. Thoroczkay Sándor nem Bemről tartott előadást, hanem egyik közvetlen munkatársáról, Mikes Kelemen grófról, a neves író névrokonáról. Szamoskrassóban a Darvay-kúriánál folytatódott a rendezvény. Domokos Sándor, a község polgármestere köszönetet mondott azoknak, akik 11 évvel ezelőtt az emléktábla elhelyezését, illetve a Bem-múzeum létrehozását kezdeményezték. Az elöljáró csalódottan jegyezte meg: az ünneplők között nagyon kevés a fiatal, pedig a hasonló megemlékezések célja a történelmi hagyományok átörökítése lenne ifjaink számára. /Fodor István: Felújítják a szamoskrassói Darvay-kúriát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

2009. június 6.

Június 5-én adták át a szatmárnémeti Identitas Alapítvány idei díját, mellyel hagyományosan azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a szatmári magyar kultúráért, illetve a nemzeti öntudat megőrzéséért, fejlesztéséért. Az elismerést dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója, a debreceni konzervatórium professzora kapta. Varga Attila, az alapítvány elnöke köszöntőbeszédében kifejtette: a kitüntetéssel a nemzetközi hírű művész sokéves munkáját ismerik el. Neki köszönhető az, hogy a szatmárnémeti filharmónia nemzetközi hírnévre tett szert. Az ünnepelt kifejtette: számára a legfontosabb a szatmárnémeti, illetve a Szatmár megyei közönség, akikkel nap mint nap találkozik. Fátyol büszke arra, hogy 1990 óta, amikor a szatmárnémeti filharmónia igazgatójává nevezték ki, sikerült felépítenie egy társulatot. Végezetül a Fátyol Rudolf vezette Rudolf-vonósnégyes lépett fel. Az Identitas Alapítvány első év díjazottja Bura László nyelvtudós, nyelvművelő volt, utána egyszerre kapott kitüntetést Muzsnay Árpád és Csirák Csaba, nemzeti kultúránkat ápoló hagyományos rendezvényeik elismeréseképpen. A harmadik évben Fejér Kálmán zenepedagógust tüntették ki, majd Elekes Emma színművésznő következett. Tavaly Thoroczkay Sándor helytörténésznek ítélték oda az elismerést a Szatmári magyarság történelmének feltárására irányuló kutatásaiért. /Babos Krisztina: Identitas-díj Fátyolnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./

2009. szeptember 16.

Szatmárnémetiben színházi kerekasztalt rendeztek. Szilágyi Éva középiskolai magyartanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, illetve Thoroczkay Sándor helytörténész beszélt a közönség elvárásairól. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatát Stier Péter ügyvezető igazgató valamint több színművész képviselte, eljött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti karának több tanára is. Kovács Levente marosvásárhelyi tanszékvezető egyetemi tanár a posztmodern színházról tartott előadást. /Quo vadis, Thalia? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

2009. október 15.

Október 25-én ünnepi rendezvényt tartanak a Szatmárudvarihoz tartozó Berenden, Thoroczkay Sándor tart előadást, és műsorral szerepelnek a helyi református gimnazisták. Felavatják Berend most elkészült címerét, illetve zászlaját, és hazavárják a településről elszármazottakat. Berend mára mindössze néhány lakosa van. A helység határait az idők folyamán a Szamos alakította, hajdani fatemploma és iskolája helyén ma a folyó hömpölyög, olvasható Illyés Előd Sándor visszaemlékezéseiben. Innen nem is vándoroltak el sem az iparba, sem más pályára. A legnagyobb csapást az 1970. május 14-i árvíz idézte elő. Az árvíz után pártpolitikai „meggyőzőbrigádok” lepték el az egész falut: hagyják el kis falujukat, költözzenek Udvariba az emberek, az ottani lakosok felszabadult telkeire… Azonban volt néhány makacs ember, aki maradt, vállalva az anyagi hátrányt. /(fi): Elkészült Berend címere és zászlaja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 15./

2010. augusztus 25.

Bem-szobrot avatnak
Szeptember 4-én Szatmárnémetiben ünnepi előadásra kerül sor, 5-én pedig Szamoskrassón leleplezik Bem apó mellszobrát.
Thoroczkay Sándor, a Szoborállító Bizottság tagja lapunknak elmondta, hogy a szoborállítási ünnepség befejező akkordja kíván lenni a Bem-kultusz felélesztésének, amely az 1848-as forradalom 150. évfordulója alkalmával kezdődött Szatmár megyében. 1998-ban a szamoskrassói Darvay-kúrián emléktáblát helyeztek el Bem itt-tartózkodásának emlékére. A tábornok ugyanis vezérkarával és Teleki Sándorral közösen Darvay Ferenc vezérszállásán tartózkodott egy ideig. Ugyancsak itt rendeztek be egy Bem-emlékszobát is, melynek létrehozásában támogatást kaptak a lengyel szülőváros kultúrintézményétől, a Tarnówi Múzeumtól. Józef Zachariasz Bem halálának 160. évfordulója alkalmából a Szamoskrassói Egyházközség, a Nagykolcsi Polgármesteri Hivatal, a Szatmárnémeti Németi Egyházközség és a Szatmárnémeti Szent István Kör szobrot állít Bem tábornoknak Szamoskrassón. A szoborállítási ünnepségre szeptember 5-én kerül sor Szamoskrassón. Előzőleg, 4-én a Németi Egyházközség gyülekezeti termében Kovács István professzor, Magyarországról meghívott Bem-kutató ismerteti majd Bem tábornok életútját. 5-én Szamoskrassón előbb ünnepi istentiszteletre kerül sor, melyen Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdet igét. Ezt követően leplezik le az Erdei István szatmárnémeti szobrászművész által tervezett szobrot, melynek formába öntése, valamint talapzatának elkészítése Kovács Albert lázári vállalkozó munkája. A rendezvényre a megyei és községi elöljárókon kívül meghívást kaptak a lengyel szülőváros, Tarnów képviselői, Szatmárnémeti lengyel testvérvárosának, Rzeszównak a polgármestere, a bukaresti magyar nagykövet, a kolozsvári főkonzul, valamint más hazai és külföldi személyiségek. György B. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)

2011. június 26.

Vélemények a kisebbségi kultúra jövõjérõl
A tanácskozáson számtalan idõszerû téma hangzott el
A posztModern Távlatok mûhely által szervezett, A kisebbségi kultúrák - vidéken címû tanácskozáson a generációváltásról is szó esett. Kérdés: kik lesznek a jövõben a kulturális rendezvények szervezõi.
A posztModern Távlatok mûhely által az elmúlt héten szervezett tanácskozás a generációváltást is boncolgatta. Kereskényi Sándor, a tanácskozás szervezõje arra a kérdésre kereste a választ, hogy várható-e generációváltás a kultúraszervezésben. Stier Péter, az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kulturális bizottságának alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ-en belül elkezdõdött a generációváltás, megvan még az idõsebb korosztály, kezdenek felzárkózni a fiatalok, de hiányoznak a negyvenesek. Az olyan nagyszabású rendezvények szervezésére is vállalkoznak majd fiatalok, mint a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny, az �?lõ Rákóczi, a Páskándi- és a Jakabffy-napok stb.
Kónya László fõtanfelügyelõ-helyettes szerint a kisebbségi harc fõ eszköze a civil mozgalom. Sajnos kevés a kezdeményezõ fiatal. Probléma az is, hogy a tanárok nem mennek el még azokra a rendezvényekre sem, amelyek az õ szakkörükön belül történik. Meg kell találni a módját annak, hogy a mennyiség ne menjen a minõség rovására.
Más vélemények
Rist Gabriella, a Német Demokrata Fórum kulturális tevékenységeit ismertette. Ezen a területen nincsenek problémák, hiszen a svábság egyre csökkenõ létszáma miatt nagyobb az összetartás. Szinte valamennyi sváb lakta településen van fúvószenekar és néptáncegyüttes. Igli Brigitta fiatal képzõmûvész abban látja a problémát, hogy egyre több fiatal hagyja el a megyét. Egy egységes értékrendszert kellene kialakítani és megkülönböztetni a mûvészetet a mûkedveléstõl. Nagyon hiányzik a kritika. Dr. Tallián Ferenc azokat az idõszakokat említette meg, amikor a kultúra virágzott Szatmár megyében. Thoroczkay Sándor arról beszélt, hogy van néhány jól bejáratott hagyományos rendezvény Szatmár megyében, de ezek egy része kezd egyhangúvá válni. Ezeket eladhatóbbakká kellene tenni. Csirák Csaba Márton Áron püspököt idézte, aki azt mondta, hogy: Erdélyt a magyar anyák veszítették el. Vigyázzunk, nehogy így járjon a magyar kultúra is! �?gy kell tanítani, hogy a tanítvány túlszárnyalja a tanárt.
erdon.ro

2011. augusztus 29.

Felavatták a Rákóczi–szobrot Vetésen
Augusztus 28-án, vasárnap, a vetési pátens napján, a Vetési Református Egyházközség parókiájának kertjében Török József, a Vetési Albert Kultúrkör elnöke köszöntötte azokat a helyi lakosokat és meghívott vendégeket, akik részt vettek II. Rákóczi Ferenc mellszobrának avatási ünnepségén. Juhász Lajos polgármester elmondta, hogy a múlt rossz oktatáspolitikája odavezetett, hogy kezdjük elfeledni múltunkat és történelmünket. A Vetési Albert Kulturkör ezért válalta fel, hogy nem csak feltárja, hanem megismerteti és emléket állít azoknak a történelmi személyiségeknek, akik Vetéshez kapcsolódnak. A Vetési Albert emléktábla felavatása után a II. Rákóczi Ferenc emlékére állított mellszobor, Vetés község első szobra, de reméhetőleg újabbak követik. A szobrot a polgármester és Erdei D. István parlamenti képviselő leplezte meg, majd Kulcsár Erzsébet helyi református lelkipásztor áldotta meg. Muzsnay Árpád méltatta az esemény jelentőségét, majd Thoroczkay Sándor és Hágó Nándor tartott előadást II. Rákóczi Ferencről és a vetési pátensről. Közben a Vetési Albert Kultúrkör kulturális csoportja kurucnótákat énekelt, majd Nagy Magdolna és Varga Sándor szavalt. Az ünnepség a szobor megkoszorúzásával ért véget.
Elek György. erdon.ro

2011. augusztus 31.

Helytörténeti konferencia és Bem megemlékezés
A Szent István Kör megalakulásának 20. évfordulója alkalmából helytörténeti konferencia lesz szeptember 3–án, szombaton a Szatmár Megyei Múzeum (Árpád u. 21) nagytermében.
Szeptember 4–én, vasárnap pedig a Szent István Kör, Kolcs Község Polgármesteri Hivatala és a Szamoskrassói Református Egyházközség szervezésében a hagyományos Bem-megemlékezésre kerül sor Szamoskrassón. A rendezvényt a Communitas Alapvítvány, az Identitas Alapítvány, valamint a Szatmárnémeti RMDSZ támogatja.
Előadások
„Húsz év helytörténeti kutatásai Szatmárban” címmel szerveznek konferenciát szombaton. 11 órakor a megjelenteket köszönti és a konferenciát megnyitja Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke, majd a következő előadások hangzanak el: 11.20 órakor Istvánovits Eszter, nyíregyházi régész Szatmár vidéke a honfoglalás korában; 11.40 órakor Németi János kutató (Nagykároly) és Romát Sándor tanár (Csanálos): Honfoglalás kori és kora-Árpád kori leletek Nagykároly környékéről; 12 órakor Szőcs Péter régész: Szatmár középkori műemlékei. Újabb kutatások és eredmények; 12.20 órakor Boór Béla tanár: Kalandos és temetkezési egyesületek Németiben; 12.40 órakor Bura László tanár: Szatmári iskolatörténeti kutatások húsz éve; 15 órakor Fazekas Rózsa nyíregyházi levéltáros: Források a Károlyi család történetének kutatásához; 15.20 órakor Bara Júlia kolozsvári művészettörténész: A Károlyi család építkezései Szatmár megyében a 18. században; 15.40 órakor Terdik Szilveszter budapesti művészettörténész: Görög katolikus művészet a 18. századi Partiumban; 16 órakor Gottfried Barna: A Székely Hadosztály szatmári tevékenysége (1918/1919); 16.20 órakor Sárándi Tamás muzeológus: Szatmár 20. századi történetének forrásairól. A magyar katonai közigazgatás 1940 őszén Szatmár vármegyében; 16.40 órakor Thoroczkay Sándor tanár: A szatmárnémeti Szent István Kör húsz éve. 17 órától vita és kerekasztal beszélgetés zárja a tanácskozást.
Vasárnap 11 órakor ünnepi istentisztelet lesz a szamoskrassói református templomban, igét hirdet Sipos László helyi lelkipásztor, beszédet mond Pék József, a Magyar–Lengyel Baráti Társaság elnöke és Varga Attila országgyűlési képviselő; 12 órakor megkoszorúzzák a Bem–szobrot, köszöntőt mond Domokos Sándor polgármester. A szamoskrassói gyerekek emlékműsorát követően nyílik meg a „Bem József hazatérése” című kiállítás. erdon.ro

2011. szeptember 5.

Húszéves a Szent István Kör
Húsz év helytörténeti kutatásai Szatmárban címmel szervezett konferenciát és szakmai kerekasztalt a Szatmár Megyei Múzeum.
A Magyarországról és Románia magyarok lakta városaiból érkezett történészeket, régészeket és levéltárosokat Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke köszöntötte. Az 1989–es változások után a magyarságnak lehetősége nyílt arra, hogy megismerhesse nemzeti történelmének azokat a fejezeteit, amelyeket a diktatúra idején kiadott történelemkönyvek nem tartalmaztak, de más forrásokból sem lehetett hozzájuk férni. Az RMDSZ akkori választmánya egy tizenkét előadásból álló előadás-sorozatot tervezett, hogy ezáltal pótolja azokat az ismereteket, amelyek addig hiányoztak a köztudatból. Az első két előadás 1991. augusztus 19–én hangzott el. Erdei Líviusz Az Őshazától a Honfoglalásig, Thoroczkay Sándor Az államalapítás és a kereszténység felvétele címmel tartott előadást. A nagy sikerre való tekintetre alakult meg a Szatmárnémeti Szent István Kör, és tűzte ki feladatául a magyar történelmi múlt megismertetését, a tisztázatlan részek kutatását, párosítva ezeket az identitástudat erősítésével, a Szent István–i gondolatok népszerűsítésével a nemzeti, keresztény, konzervatív értékek mentén. Húsz év alatt nagyon sok helyi, és közismert magyarországi történész tartott előadást. A tevékenységbe sikerült bevonni a fiatalokat is, így történt az, hogy az elnöki székben Thoroczkay Sándort Szőcs Péter váltotta fel. Sajnos a húsz év során három értékes tag — Balogh Géza, Görbe István és Stier Gyula — eltávozott az élők sorából. A tegnapi előadások nagy érdeklődést keltettek a hallgatók körében. Több előadás után vita is kialakult, ezek a viták hasznosak voltak, hiszen azzal, hogy nézetek ütköztek, még több érv került elő, ami arra utal, hogy egy témában minél többet kutatnak a szakemberek, annál nehezebb kialakítani a valós eredmény, mert minél több az adat, annál több az ellenérv is. Az utóbbi időszakban a legtöbb vitát a magyarságkutatás váltotta ki. erdon.ro

2014. május 13.

Megbeszélés autonómiánk esélyeiről
A posztModern Távlatok Művelődési Műhely legutóbbi ülésén dr. Bakk Miklós politológus tartott előadást.
A szatmárnémeti Láncos templomhoz tartozó Kálvineum termében több mint félszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák dr. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár (Kolozsvár) előadását az autonómia fogalmáról, alkotmányos rendezési lehetőségeiről, illetve az elmúlt húsz év fontosabb erdélyi magyar autonómia-tervezeteiről. Nt. Korda Zoltán és Thoroczkay Sándor felvezetése után az előadó részletesen kitért autonómia-esélyeink körvonalazására.
A több mint egy órás megbeszélés során a jelenlévők megegyeztek abban, hogy az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseinek megvalósulásához feltétlenül szükséges 5 objektív és legalább 1 szubjektív feltétel, azaz szükség van az RMDSZ széleskörű politikai akaratának és képességének érvényesülésére, az erőteljes anyaországi támogatásra, szerencsés nemzetközi feltételek megteremtődésére, az itteni magyar és román civil társadalmi tényezők összefogására, végül pedig a román állam pozitív hozzáállására.
Mint szubjektív feltétel, elengedhetetlen a kisebbségi elit kiemelkedő képviselőinek önfeláldozó és felelősségteljes fellépése, az eddiginél jóval merészebb feladatvállalása. szatmar.ro

2014. június 26.

Nagykárolyi vita Ferdinánd király szobráról
Heves, etnikai felhangoktól sem mentes vitába torkollt a nagykárolyi képviselő-testületben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetének arra vonatkozó javaslata, hogy Károlyi-kastély parkjában, a főbejárattal szemben állítsanak szobrot I. Ferdinánd román királynak.
A kezdeményezésre az RMDSZ-es többségű tanács – a szociáldemokraták tartózkodása mellett – végül rábólintott, azonban a kastélykert helyett a városközpontban levő román katona emlékműve körüli parkban jelölte ki a büszt helyét. A liberálisok azonban a monumentális Vida Géza-szobor melletti területet elfogadhatatlannak tartják.
Lapunk érdeklődésére Ilie Ciută pártelnök elmondta: úgy vélik, eltörpülne a király mellszobra a 18 méter hosszú és 6 méter magas alkotás közelében. „Gúnyt űznek belőlünk, úgy érzem, és nagyon sajnálom, hogy ilyen a városban a közvélekedés” – panaszolt a szoborállítás kezdeményezője, aki szerint létezett egy előzetes megállapodás ez ügyben, melyet felrúgtak a tárgyalópartnereik. Hozzátette: az emlékmű mellett nem hajlandók felállítani a büsztöt, melyet a megyei önkormányzat támogatásával már el is készíttettek.
„Nem vitatom, hogy helye van a román király szobrának a városban, de ezt nem a kastélykertben kell felállítani” – fejtette ki kérdésünkre Kovács Jenő polgármester, aki szerint a nagykárolyiak a mai napig nem felejtették el, hogy az első világháborút követően a városban felrobbantották Kossuth szobrát, a Kölcseyét pedig lebontották, ezért érzékenyek az ilyesmire.
Elismerte ugyanakkor, hogy a Károlyi-leszármazottak véleményének is szerepe volt a döntésben, akik azt kérték, hogy a kastély kertjébe, ha egy mód van rá, “ne vigyék be a politikát”. Az elöljáró elmondta: nem áll szándékukban eltitkolni a történelmet, hisz a Károlyi-kastélyban készülő panoptikumban helyet kap a Ferdinánd és Mária királyné 1919-es nagykárolyi fogadását megörökítő életkép is. Hozzátette: elkeseríti, hogy a városi tanácsban a liberálisok részéről egyre gyakoribbak a soviniszta kirohanások mind a magyarok, mind a svábok ellen.
Thoroczkay Sándor szatmárnémeti történész üdvözölte a nagykárolyi tanács döntését, mint kifejtette, a román katona emlékműve melletti tér megfelelőbb a szobor számára, mint a kastélykert. Elmondta: a románok I. Ferdinándban nemzetegyesítő királyukat, Nagyrománia megteremtőjét tisztelik, akinek szobra számára a Vida-emlékmű melletti tér nem méltatlan hely, és nem is sértő a tanács döntése, ha figyelembe vesszük, hogy a monumentális alkotás épp „az utolsó román barázdának a fasiszta iga alól való felszabadítását” jelképezi.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

2015. május 22.

Kulturális műsor és rendhagyó divatbemutató a jótékonysági előadáson
A Szatmárnémeti RMDSZ Nőszervezete péntek délután jótékonysági előadást rendezett a filharmóniában. A műsor célja az adománygyűjtés volt a szatmári megyeközpontban felállítandó Széchenyi-szobor érdekében. Ügyes diákok léptek színpadra, énekeltek, szavaltak és táncoltak, a legkisebbek pedig bemutatták újrahasznosított anyagokból készült ruháikat.
A Szatmárnémetiben állítandó Széchenyi-szobor ügyének előmozdításáért szerveztek jótékonysági előadást péntek délután a filharmóniában a helyi RMDSZ Nőszervezetének tagjai.
"Milyen legyen a szobor? Erre a kérdésre nem ma keressük a választ. Hisz nem tartunk még ott, hogy számolgassuk, mennyibe kerül vagy ki lesz a kivitelezője. De jelezni kívánjuk mindenkinek, hogy egyet akarunk: méltó emléket állítani annak a férfiúnak, akit kortársai csendes nagysággal párosult nemes egyszerűségként jellemeztek, amellyel Széchenyi István a magyar nemzet sorsát önzetlenül, jobbító szándékkal vezette a társadalmi felemelkedés felé" - mondta nyitóbeszédében Poszet Kinga, a nőszövetség elnöke.
Thoroczkay Sándor nyugalmazott történelemtanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke Széchenyi életéről beszélt, Sike Lajos - az Országos Széchenyi Kör szatmárnémeti szervezetének elnöke és a szoborállítás ötletgazdája - pedig egy kötetlenebb hangvételű előadásban beszélt a szerelemről, mint a gróf életében meghatározó és sok eseményt befolyásoló tényezőről.
A kulturális műsorban Stier Alexa zongorázott, Gábor Boglárka és Pataki Édua szavaltak, láttunk balett-előadást, hallottunk népdalokat refis diákoktól és táncra is perdültek Nagy Orbán tanítványai. Mazsorettes lánykák mutatták meg tudásukat, majd következett a divatbemutató, amelyen a 6-os, 9-es és a 24-es számú óvoda, valamint a Református Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulói mutatták be újrahasznosítható termékekből készült jelmezeiket, ruhakölteményeiket. A kicsik az egy hét múlva megrendezendő, a Parkok Napja keretében szervezett Virágkarneválra készítették ezeket.
A rendezvény az összegyűjtött adomány átadásával és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Poszet Kinga átadta Sike Lajosnak a filharmónia előterében elhelyezett urnában összegyűlt pénzösszeget - 2150 lejt.
szatmar.ro

2016. április 26.

A szükséges 1060 helyett közel 7200 aláírás gyűlt Kereskényi Gábor támogatására
A Szatmárnémeti RMDSZ polgármesterjelöltje és a helyi tanácsosi listán szereplők hétfőn délben iktatták jelentkezésüket a Városi Választási Irodánál. Kereskényi Gábor és a városi tanácsosi lista támogatására is nagyjából annyi aláírás gyűlt, mint amennyit az összes eddigi jelölt együttesen adott le.
A Szatmárnémeti Választási Irodánál hétfőn délben iktatták az RMDSZ polgármesterjelöltjének jelöltségét, illetve a szövetség helyi tanácsosi listáját. Az iroda alkalmazottai igen meglepődhettek, ugyanis az elvárt támogató aláírások többszörösét hozták magukkal a jelöltek és az önkéntesek.
Ahhoz, hogy valaki polgármesterjelölt lehessen, vagy egy párt tanácsosi listával indulhasson a helyhatósági választásokon, a település választási regiszterében található személyek egy százalékának aláírására van szükség. Ez Szatmárnémeti esetében 1060 aláírást jelent a polgármesterjelölt és a helyi tanácsi lista esetében is. Ehhez képest Kereskényi Gábor polgármesterjelöltségét közel 7200 aláírással támogatták, a helyi tanácsosi listát is közel ennyien segítették aláírásukkal.
"Az aláírások száma is jelzi a nagyfokú társadalmi támogatottságot. Jómagam és a tanácsosi csapat olyan Szatmárnémetit szeretne, ahol nem kell féltenie a szülőnek gyermeke testi épségét, ahol nem okoz nap mint nap gondot a család anyagi helyzete. A város maga pedig fejlődik, javul a közbiztonság, bővül a közlekedési infrastruktúra és nő a zöldövezetekkel fedett terület" - nyilatkozta a jelöltsége iktatását követően Kereskényi Gábor. Mint megjegyezte: az RMDSZ tanácsosi listája a legsokszínűbb a tanácsosok szakmai felkészültsége, szakértelme tekintetében.
A jelöltség iktatásakor jelenlétével jelezte támogatását Pataki Csaba szenátor, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke és a megyei tanácselnöki tisztséget megpályázó politikus, Erdei D. István parlamenti képviselő és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti egykori polgármestere is. Jelen volt továbbá a Magyar Polgári Párt részéről Zazula Béla elnök, a Német Demokrata Fórum részéről pedig Leitner János és Ressler Stefan megyei illetve városi elnökök. Zazula és Ressler a Szatmárnémeti RMDSZ helyi tanácsosi listáján szerepelnek befutónak ígérkező helyen.
A Szatmárnémeti RMDSZ teljes tanácsosi listája: Kereskényi Gábor, Ressler Stefan, Magyar Lóránd-Bálint, Maskulik Csaba, Szőcs Péter Levente, Butka Gergely Norbert, Günthner Tibor, Szejke Ottilia, Kiss József, Zsók János Csaba, Gáti István, Zazula Béla, Bertici István, Maurer Róbert Csaba, Muresan István, Bura Maksay István Péter, Szénás Szabolcs, Pataki Enikő, Rappert-Vencz Gábor, Boér Ádám, Nits János, Szilágyi Edömér, Gnándt Zoltán, Thoroczkay Sándor, Pataki Zoltán, Stier Péter Gabriel, Nagy Szabolcs, Kovács Máté, Pataki Csaba.
szatmar.ro

2016. augusztus 23.

25 éves évfordulót ünnepelt a Szent István Kör
Több történelmi témájú előadás is elhangzott az évfordulós ünnepségen.
A Láncos templom gyülekezeti termében tartotta az évforduló alkalmából szervezett eseményét a Szent István Kör. A magyar nemzet múltja iránt érdeklődő szatmáriak most is történelmi előadások meghallgatásával ünnepelték a negyed évszázados évfordulót.
A felszólalók között volt Dr. Egyed Ákos akadémikus, Dr. Kovács András akadémikus, Dr. Német Péter nyugalmazott múzeumigazgató és régész, Dr. Fazekas Rózsa történész, Gottfried Barna levéltáros és Kujbusné Mecseri Éva levéltáros. Az érdekfeszítő előadásokat követően pedig Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke emékezett vissza a szervezet 25 éves múltjának fontosabb állomásaira.
Mint megtudtuk, lakossági igény következtében került sor a Szent István Kör megalapítására: a szatmári magyarság ugyanis szeretett volna többet megtudni a magyarság történetéről, lévén, hogy Ceausescu idejében erről szó nem esett. Így született meg a gondolat, hogy magyar történelemtanárok tartsanak egy 10-12 részes előadássorozatot arról, hogy a honfoglalástól napjainkig hogyan vezetett a nemzet útja. Az első előadást akkor augusztus 19-én tartották meg, Erdei Líviusz a honfoglalásról beszélt, Thoroczkay pedig István király államalapítása kapcsán tartott előadást. Az előadásoknak akkora sikerük volt, hogy igény volt az ismétlésre, folytatásra, majd 1993-ban nevet is kapott a csoport: ez lett a Szent István Kör.
A történelmi előadások mellett a kör a nagy történelmi eseményekről, évfordulókról is megemlékezik minden évben, ők szervezik egyebek mellett a Március 15-i, Augusztus 20-i, Október 6-i rendezvényeket is.
A Szent István Körnek 15 éven keresztül Thoroczkay Sándor volt az elnöke - ő most a tiszteletbeli elnök -, immár tíz éve pedig Szőcs Péter vezeti a kört.
szatmar.ro

2017. szeptember 5.

Szatmárnémeti hazatért!
A Szatmári Híd Egyesület, szeptember 5 és 6 között a magyar honvédség Szatmárnémetibe való bevonulásának 77. évfordulója alkalmából tart emlékünnepet.
Észak-Erdélyt az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés ítélte Magyarországnak. Szatmárnémeti volt az első város, ahová a magyar honvédség 1940. szeptember 5-én, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezetésével bevonult. A honvédséget a lakosság az utcára vonulva, éljenzéssel fogadta. Dr. Antal Sándor, Szatmár polgármestere mondott üdvözlő beszédet Horthy Miklósnak és a bevonuló magyar honvédeknek.
E jeles nap évfordulója alkalmából a szervezők színvonalas tudományos és művészeti előadásokkal, illetve a legjobb magyar borok bemutatójával várják az érdeklődőket.
Program:
Szeptember 5-kedd: 16:00.Tudományos tanácskozás a II. Bécsi Döntésről 19:00. Koszorúzás a Lázári Emlékparkban a II. Világháború hősi halottai és Vitéz Zolcsák István világháborús pilóta emlékműveinél 19:30. "Magyarnak lenni" - Kovács Nóri önálló zenés estje Meghívott előadók: Dr. Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója, Sárándi Tamás muzeológus-történész, Thoroczkai Sándor történelemtanár, Ifj. Hegedűs Lóránt lelkipásztor, Murányi Levente '56-os szabadságharcos.
Közreműködnek: Szökőcs Zsófia és Besenyődi Judit diákok, illetve Gyulai Lóránd zenész.
Szeptember 6- szerda: 17.00. Zenés bortörténelem és borkóstoló Meghívott előadó: Kaló Imre a Borászok Borásza Közreműködik: Dörnyei Krisztina Lejla opera-énekes
Kajtár Rebeka / szatmar.ro



lapozás: 1-30 | 31-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998